Karácsonyi hagyományok

    A lucázás vagy kotyolás
     
    Andrást követő vasárnapon kezdetét veszi az advent időszaka, azaz várakozás és felkészülés az Úr eljövetelére. Az ünnepkörhöz a magyar hagyományokban számos hiedelem, babona és népszokás tartozik, ez utóbbiak közül talán a legelterjedtebb a betlehemezés, a lucázás és a regölés.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Karácsony, a szeretet ünnepe!
     
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Luca napi szokások
     
    A karácsonyi boszorkányleleplezést idejében el kell kezdeni. A néphit szerint erre a Luca napján elkezdett szék faragása az egyik legalkalmasabb eszköz. Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éjszaka, s mint ilyet, gonosz járó napként tartották számon.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Karácsonyi népszokások, regölés
     
    A regölés a kereszténység előtti időkbe nyúló magyar népszokás, termékenységvarázsló rítus, amely eredetileg a téli napfordulóhoz kapcsolódhatott, de a kereszténység hatására karácsony másodnapjához, Szent István vértanú ünnepéhez, s aztán magának Szent István királynak a napjához is kötődő néphagyománnyá alakult. A középkorban széles körben ismert szokás volt, a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Regölés köszöntő népszokás
     
    A regölés téli természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, leginkább a Dunántúlon fordul elő. Karácsony másnapjától január hatodikáig a regösök (általában fiatal legények) járják a falut, és minden háznál regöséneket énekelnek, majd ezért cserébe ajándékokat kapnak.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Karácsonyi regölés
     
    A regölés a legények és házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogány kori emléke. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása, fő időpontja december 26. Néhol újévig is jártak a legények, elsősorban a lányos házakhoz, illetve Erdélyben az újdonsült házasokhoz. A regölés hagyománya, szövege és dallama legtovább a Nyugat-Dunántúlon és a Székelyföldön maradt fent.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Betlehemezés
     
    A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. A népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városából ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Karácsonyi játékok
     
    A betlehemezés több szereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus jelenetek képviselik, amelyeket a 11. századtól kezdve a templomokban is előadtak.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Betlehemes játék
     
    A legismertebb karácsonyi szokások közé tartozik a betlehemezés, amely több szereplős dramatikus játék avagy misztériumjáték. Vidékünkön a ferences szerzeteseknek volt nagy szerepük a szokás elterjedésében. A betlehemezés fő kelléke a templom alakú betlehem, amelyben a szent család látható. Állandó szereplői a pásztorok, a napkeleti bölcsek, Szent József, Mária, az angyalok, ez néhol a huszár és a betyár alakjával egészül ki.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Aprószentek napja
     
    Aprószentek napja (december 28.) tulajdonképpen a Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Apró szent minden fiúcsecsemő. Az Aprószentek-napi vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája, a katolikus egyház őrzi ezt a szokást. Régen a gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Szerelmi jóslatok
     
    Szintén számos hiedelem kapcsolódott Luca napjához (december 13.). Szent Lucia a 3. és 4. század fordulóján élt Szicília szigetén. A legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért őt is házasságszerző szentnek tartották. Luca napján volt szokás a gombóc- vagy derelyefőzés. A lányok kilenc cédulára egy-egy fiúnevet írtak, s ezeket a gombócok belsejébe tették. Amelyik gombóc először jött fel a főzés során a víz tetejére, azt kivették és a benne lévő cédula elárulta a jövendőbeli párjuk nevét.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Karácsonyi terítékek, dekoráció Karácsonyi betlehemezés
336
Untitled Document